Pálinka szerelmem

November elsején lépett hatályba a szeszesitalok 50 %, míg a minőségi szeszes italok 5%-os adóemelése. A 2002-es pálinkatörvény nagy vesztese a kevésbé tehetős fogyasztók által népszerű kommersz szeszes italok kategória összes résztvevője. A drasztikus adóemelés célja a fogyasztók a minőségi italok felé történő terelése. Ellenben a minőségi szeszes italok úgymint: pálinkák, whiskyk és brandyk "csupán" 5 % adóemelést kaptak. Ezzel elérik azt hogy olyan terméket válasszanak a vevők a polcról, amelyek nem tartalmaznak aromaanyagot és egyéb színezéket? Nem. Aki már napi szinten egy üveg kommerszet fogyaszt, nem hinném, hogy olyan anyagi helyzetben van, hogy megengedhetné magának a legolcsóbb bolti pálinkát is. Mi lesz ennek az eredménye? Hát kéremszépen a gyártók nem akarnak megválni a fogyasztóktól és különböző maszlagokkal álcázva sunyiban csökkenteni fogják az alkoholtartalmat, így aki a kommerszet választotta, az a korábbi termékhez képest silányabb minőséget és alacsonyabb alkoholtartalmat fog kapni. Vagyis többet fog költeni. Több pénzt dob majd játékgépbe és kevesebb pénzből tudja megoldani a rezsiköltséget és a családja vegetálását. Van ennél egy sokkal borúsabb vízióm is. Mivel szabad az otthoni pálinkafőzés sohanemlátott lelkesedéssel fogja mindenki otthon kifőzni a cefrét. Drága főzőberendezésre persze senkinek sem telik, így igazán beindul a sufnituning és sohanemlátott lepárlóberendezések születhetnek meg egy kiszuperált betonkeverőből.  Éljen a házipálinka?